10 évvel az atomkatasztrófa után: repedező tartály, olvadó bizalom Fukusimában
Továbbra is több okból aggasztó a helyzet a japán atomerőműnél, de a világ, a kezdeti sokk ellenére, egyelőre nem mond le a nukleáris energiáról.
#instant tudomány
Hol terjed jobban a koronavírus: buszon, edzőteremben vagy éppen húsüzemben?
A kérdés megválaszolásához nem elég a fertőzöttek emlékezetére hagyatkozni, jobb megoldás a szervezetükben lakozó vírus elemzése.
A városban lakókon múlhat, túlélnek-e a méhek
Tudatosan gondozzuk a városi kerteket, mert ezek az utolsó mentsvárai a méheknek és a beporzást végző egyéb rovaroknak – figyelmeztetnek brit ökológusok.
Önbeteljesítő jóslat: aki fél a memóriavesztéstől, az nagyobb eséllyel felejt
A Trinity College-on működő Global Brain Health Institute kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van az idős felnőttek memóriájára és általános életvitelére az emlékezet hanyatlásától való félelem.
Szenteltvíz járvány idején: mit tanácsolnak a templomlátogatóknak?
Istentisztelet saját kockázatra? Ez a címe bécsi szakértők könyvének, amely arról szól, hogyan hat a Covid–19 a liturgiára. Az útmutatás már csak azért is indokolt, mert az új koronavírus felbukkanása óta megesett, hogy egyházi eseményeken tömegesen fertőződtek meg emberek.
Veszélybe kerültek az időjárás-előrejelzések, és még nem tudni, mit lehetne tenni
Évtizedekkel vethetik vissza az időjárás-előrejelzések pontosságát a meteorológiai méréseket zavaró titkos katonai radarok és a kiépítés alatt álló 5G-s mobilhálózat sugárzása.
Miért gyakoribb a válás a lányos szülőknél?
A lányos szülők gyakrabban válnak. A jelenségre pár évtizede figyeltek fel, és akkor még azzal próbálták magyarázni, hogy egyes konzervatív szülők többre tartják a fiúgyermekeket.
Hol áll a Puskás Aréna „Orbán-alagútja“ a világ titkos járatainak mezőnyében?
Bár a stadionok világában ritkaságszámba mennek a rejtett bejáratok, más középületeknél viszont preparált metróalagutak, földalatti kisvasutak és helikopterleszállóhoz vezető járatok teszik zökkenőmentessé a fontos személyek közlekedését.
Itt az új lencse, amely 1000-szer vékonyabb a hajnál
Korszakalkotó technológiaváltásnak köszönhető a fejlesztés, amelyre óriás techcégek is felfigyeltek.
Három gyomirtóféle úgy felforgatja a talajt, hogy antibiotikum-rezisztencia lesz a vége
Bizonyos széles körben elterjedt gyomirtók (herbicidek) megváltoztathatják a talajban élő mikrobaközösségek ökológiai tulajdonságait – foglalták össze eredményeiket kínai és brit kutatók a Molecular Biology and Evolution című szaklapban.
Ha 50 felett is egészséges maradna, ismerje meg a HIIT-et
Nemcsak botoxkúrával vagy ájurvédikus gyógykezeléssel lehet küzdeni az öregedés ellen, hanem a versenysportolókéhoz hasonló edzéssel is.
Elég csak beszélni, a mesterséges intelligencia megmondja, kit fenyeget az Alzheimer-kór
A rettegett időskori elbutulás előre jelezhető mesterséges intelligenciával. Egyszerű módszert találtak ehhez az amerikai IBM kutatói, Elif Eyigoz és kollégái.
Jön a műhúsos állateledel
A fejlett világban egyre többek problémája, hogy mit egyen a macska vagy a kutya, ha vele ellentétben a gazdi nem húsevő, és vegetáriánusként ellenzi az állatok ennivalóvá alakítását.
Reménymorzsa a gluténérzékenyeknek: segít a mesterséges intelligencia
Már nemcsak növényből készült műhús van az élelmiszer-technológia terítékén, hanem szintetikus glutén is, ami nem okoz intoleranciát.
Lázas lesz-e az AstraZenecától? Na és mennyit érdemes várni a két oltás között?
Van, akinek a karja sem fájdult meg, más órák hosszat megmozdulni sem bír miután megkapta az AstraZeneca oltását. Azt még világszerte próbálják felmérni, mikor érdemes beadni a vakcina második adagját.
Már hónapokkal a szakítás előtt megváltozik az ember szóhasználata
Apró, de érezhető változások jellemzik az emberek napi szóhasználatát akár már hónapokkal a szakítás előtt – állítják amerikai kutatók.
Tényleg szükség van napi 10 ezer lépésre?
Nemcsak hosszú ideig tart, de felesleges is – állítja egyre több kutatás a fitneszedzők által sulykolt bűvös napi tízezer lépés szükségességéről.
Bizonytalan oltásügyben? Tudósok vizsgálják, miért
Immanuel Kantra is lehet hivatkozni vagy a Fülöp-szigeteki dengue-járványra is. Egy angol egyetemen külön csoport kutatja az oltás iránti bizalom – illetve bizalmatlanság – hátterét. Ez a bizalmi kérdés a WHO szerint nagyobb egészségügyi kockázat, mint az AIDS.
Az origami adta az ötletet egy spéci új sebtapaszhoz
A több száz éves, japán hajtógató módszert vették kölcsön a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kutatói egy olyan sebtapasz kifejlesztéséhez, amellyel a testen belüli sérülések foltozhatók.
Nehezebben érthető, ha maszkban beszélnek hozzánk, de van jó hír is
Az általánossá vált maszkhordás közel egy éve után úgy tűnik, az emberek alkalmazkodnak az ilyen kiegészítőkben történő beszélgetésekhez, az érthetőséget azonban a beszédstílus is befolyásolja – foglalták össze észrevételeiket amerikai szakemberek a Cognition című online folyóiratban.